A Hidrogépek Tanszéket Bánki Donát alapította 1899-ben. Bánki Donát az MTA első mérnök tagja volt, híressé a róla elnevezett turbinatípus és a porlasztó tette. Elsőként tervezett vízerőművet a Duna vaskapui szakaszára, ami az első világháború miatt nem valósulhatott meg. Tanársegédje volt Kármán Tódor.

1930-tól a kiváló mérnökpedagógus, Pattantyús Ábrahám Géza, az MTA levelező tagja vezette a Vízgépek Tanszéket. Ő indította el a pneumatikus szállító berendezések fejlesztő munkáit és a csővezetéki tranziens folyamatok vizsgálatát. A tanszék részt vett a Tiszalöki Vízlépcső tervezési munkáiban. 1956 nyarán elhunyt Pattantyús professzor.

A tanszék következő vezetője Varga József volt, aki a kavitáció kutatás, a kavitációs roncsolás vizsgálata terén ért el nemzetközi hírű eredményeket. Az 1960-70 közötti évtizedben a tanszék képezte a Hajógépész ágazatot Balogh Béla professzor irányításával.

Varga professzor utódaként Pápai László ért el Kovács László professzorral közösen a híg és sűrűáramú pneumatikus szállítás elméleti megalapozásában kiemelkedő eredményeket.

Fűzy Olivér honosította meg a tanszéken a hidrodinamikai rácselméletet szivattyú járókerekek tervezéséhez.

1992 és 2008 között Kullmann László, illetve Halász Gábor vezette a tanszéket. Ez idő alatt a nyílt és telt szelvényű tranziens folyadékáramlás, az instacionárius gázvezetéki áramlások szimulációja, hemodinamikai (véráramlási) kutatás folyt a tanszéken, a jelfeldolgozás matematikai módszerei és áramlástechnikai gépek tervezése kapott hangsúlyt az oktatásban. 1994-ben csatlakozott a tanszékhez Vajna Zoltán akadémikus.

2008 óta Paál György vezeti a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszéket. Vezetésével áramlások stabilitását, artériák aneurizmáinak számítógépes szimulációját végzi a tanszék nemzetközi színvonalon.

A tanszék oktatja a gépész-, mechatronikai-, energetikai-mérnök és vegyészmérnök szakos hallgatókat az alap, illetve a mesterképzésben. A tanszék által oktatott egész évfolyamos tárgyakhoz zömében jelentek és jelennek meg tankönyvek. ezek közül néhányat mutatunk be az alábbi képeken. A tanszék ipari kapcsolatai folyamatosak és a kutató munkát is termékenyen segítik. A tanszék öt-hat tárgyban vesz részt az angol és német nyelvű képzésben. A hangsúlyos tárgyak fejlesztése-kinyitása megjelenik a doktorandusz képzésben is.

A BME északi kampuszán van a HDR tanszék három csarnokból álló laboratóriuma. A jelenlegi Pandula-csarnokot még Bánki Donát hozta létre, a másik két csarnok a II. világháború után készült el. Ezek egyike egy műhelynek is helyet ad. A laboratóriumban az egész évfolyamos alaptárgyakban félévente tipikusan 6-6 méréssel folyik a hallgatók gyakorlati oktatása, kutató-fejlesztő munka a féléves önálló feladatok, szakdolgozat, diplomaterv és doktori képzés keretében folyik.

A laboratóriumban felépített jelentősebb berendezés a kavitációs csatorna, a nyílt felszínű áramlások típusait bemutató berendezés és a hemodinamikai labor. A laboratórium ad helyet a Solar Teams hallgatói fejlesztő csoport napelem hajtású vizijármű fejlesztési munkájának. Az Áramlástan Tanszékkel közösen használunk egy laser doppler anemometrás (LDA) berendezést, mely jelenleg a mi laborunkban van felépítve. Laboratóriumunkat ipari partnereink berendezésekkel támogatják.

A tanszék jelenleg hat területen folytat nemzetközi publikációkkal is bemutatott kutatómunkát.

• Hemodinamika, melyben a budapesti és debreceni klinikákkal együttműködve folynak kutatások részben holland együttműködésben.
• Kavitációs buborékdinamika és szonokémia az ELTE TTK-val illetve a Georg-August-Universität Göttingennel közösen.
• Áramlások stabilitása és áramlási ellenállás csökkentő szerkezetek fejlesztése.
• Nyomáshatároló, lefuvató szelepek és ezeket tartalmazó rendszerek megbízhatóságának fejlesztése a Bristoli Egyetemel közösen.
• Nagy vízműhálózatok üzembiztonságának fokozása, illetve ilyen hálózatok tervezése.
• Nemnewtoni folyadékok áramlásának hatása áramlástechnikai gépekre, jármű fékrendszerekre.

A tanszéken jelenleg két egyetemi tanár, egy docens, hat adjunktus, egy tanársegéd és három tudományos munkatárs, valamint tíz doktorandusz és további öt munkatárs dolgozik.

Jövőbeni terveink:

• A szonokémia kutatása vegyipari reaktorok továbbfejlesztésére.
• Az áramlási ellenállások csökkentési módszereinek gyakorlati megvalósítása.
• Aneurizma kutatás eredményeivel hatékony orvosi alkalmazások (stentes terápiák) segítése.
• Robusztus, üzembiztos csőhálózatok tervezési módszereinek továbbfejlesztése.
• A mesterséges intelligencia eredményeinek alkalmazása az oktatásban.